2008. január 15. (kedd) – Spanyolország, Torrevieja felé a sztrádán:

13:15:

Ma reggel a Toyota szervizben kezdtük a napot Alicante-ben. Azt mondták, hogy egy hetet kell várni egy új indítószerkezetre, de ha csak az indítózárat cserélik ki, az is holnap estére lenne kész. Így 2 napot vesztenénk, ezért úgy döntöttünk, hogy jó nekünk a csavarhúzós indítás. Jelenleg az autó műszerfala úgy néz ki, mintha egy amatőr tolvaj áldozatául esett volna. Hosszú lenne elmagyarázni egy Spanyol rendőrnek, hogy mi is történt valójában.

Épp most kopogott be az ablakon a piros lámpánál egy motoros, hogy a kulcsot vegyük már ki az ajóból, mert már 2x is majdnem kiverte a szemét menet közben. Jéééé! Pedig nekünk nem hiányzott…

Ernő olyan nagyon felkészült versenyző, hogy ismét muszály benéznünk egy bevásárló központba hálózsákot és matracot vásárolni számára. Azután indulunk a többiek után Almeirába, ahonnan este komppal kelhetünk át a marokkói Nadorba. (Legalábbis ez a terv… – Blogger)

 2008. január 15. (kedd) – Spanyolország, Torrevieja:

14:40:

Megálltunk feltölteni a víz készleteinket. Konvoly anyázott, hogy már fél órája tölti és nem telik meg a kanna. Rövidesen kiderült, hogy nem volt elzárva a leeresztő csap, így gyakorlatilag sikerült teleengedni vízzel a tetőcsomagtartót. Itt többek közöt a hálózsákjaink vannak. Két szóval: Tömör gyönyör!

Újabb apró siker, amivel legalább ki tudunk tűnni a többi csapat közül.

15:20:

Ezidáig Sólyom vezetett. Van itt egy klassz étterem, amit semmi esetre sem hagynánk ki. Az idő fantasztikus, január 15-én 22 °C fok.

Az igazság az, hogy most már az esti komp elérése is kezd kérdésessé válni. Nagyon lemaradtunk a mezőnytől, de úgy néz ki, hogy mi külön versenyt vívunk.

(De ezt csak azért írjuk, hogy otthon még jobban izguljatok értünk – Blogger)

2008. január 15. (kedd) – Spanyolország, Alicante:

00:40 – 5*-os Wellness szálloda, szokásos tartózkodási helyiség:

Arról beszélget az asztaltársaság, hogy miként fogunk megszállni Marokkóban. A helyszín már megvan: a Tatuin nevű szálloda, a Star Wars forgatások helyszíne. Épp most tudtuk meg, hogy aki jelmezben jön az ingyen szállhat meg. Villám elvtárs tudott valamit…

Kitaláltuk, hogy holnap az Osánban bevásárolunk a projecthez, és megoldjuk a dolgot. Sólyom a szervizrobot lesz, Ernőt betekerjük alufóliával, ő lesz 3PO. Konvoly Dárt Vödör takarítóeszközökből, Töhy pedig vesz majd 3 kakaóscsigát. Az elsőt megeszi, a másik kettővel a fején a Leia kosztümhöz lesz meg az egyedi dekoráció.

E hír hallatán Ernő arcból ráküldte a Mendoza forgalmi jelzésű vörösbort a hófehér abroszra.

Na skacok, menjünk alunni!

2008. január 15. (kedd) – Spanyolország, Alicante

00:20:

Az autoszerelde miatt nem tudunk elmenni Murciába, de sebaj! Alicantéban alszunk. A verseny szelleméhez méltóan a tengerparton választottunk egy 5 csilagos wellness szállót. Érkezéskor a boy kezébe nyomtuk a slusszkulcsot helyettesítő csavarhúzót, hogy itt van fiam, parkolj be!

A szálloda alkalmazottjai bizonyára különc milliárdosnak tartanak bennünket kétes tisztaságú és illatú ruháinkban, amelyeket 3 napja nem vettünk le magunkról.

Döntöttünk, ketté bontjuk a turnét. Azt tervezzük, hogy 2 pólóban végig nyomjuk az utat, és legközelebb már csak Afrikában fogunk átöltözni. Addig mindenképpen szeretnénk megőrizni európai mivoltunkat, és maradunk a szerkóinkban.

Képecskék a mai napról (Tényleg na’n kicsik – Blogger):

2008. január 14. (hétfő), Spanyolország – Tarragona után valamivel.

15:20:

Minden benzinkúton rendszeresen focizunk. Napi 3 edzéssel készülünk, hogy Bamakoban kihívjuk a helyi csapatot. Szépen fejlődünk, már ötöt tudunk fejelni. Dzsudzsák mellett mi visszük a magyar foci jó hírét.

 17:40 – Valencia előtt mintegy 50 km-rel:

Helyszín: Sokadik benzinkút
Cselekmény: Szerelünk

Sikerült ugyanis úgy kivenni az indítókulcsot a zárból, hogy nem tudjuk visszadugni. Konvoly, wazze!

Most tehát éppen autót szerelünk. Pedig már kezdtünk nagyratörő terveket szövögetni arról, hogy jól belehúzunk, és a holnap reggeli komppal áthajózva Afrikába a mezőny elé kerülünk, majd eltöltünk egy éjszakát Marakeshben.

Ez a tervünk most 1 csapásra összeomlani látszik, és örülhetünk, ha jóesetben a holnap esti kompot elérjük.

(Tipp egy csepeli munkatársunktól: Fonjátok össze a drótokat!
A 4 állásból a megfelelő 2-2-re fonjatok, majd szigeteljétek, és jöhet az ‘isteni szikra.

Nekem bejött! :-))))))))))))))))))))))))))))) – Blogger)

19:40 – Valencia után kábé 100 kilométerrel:

Túl vagyunk az első krízishelyzeten. Töhynek sikerült úgy kihúzni az indítókulcsot, hogy a zár el volt fordulva. Ettől kezdve nem lehetett bedugni a helyére. Szétszedtük a fél műszerfalat, de nem tudtuk megcsinálni. A 68-as rajtszámú autó volt a megmentőnk, így másfél óra után sikerült elindulni.

Ezúton köszönjük meg utólag is a magyarországi assistance értékes segítségét, akitől megkaptuk a las palmas-i Toyota kereskedés telefonszámát. Ez igen nagy segítség volt, mivel csak 2 órára van Valenciától, mármint ha repülővel mennénk.

Lényeg, hogy a gép nagyon extrás lett, immár egy csavarhúzóval is indul, vagyis mostantól ‘keylessgo’ rendszerrel is bővültünk. Hallellujjah!

A szerelés örömeiről készítettünk néhány képet:

Van itt a kúttól nem messze egy fasza kis lakatlan kéró. Lehet hogy birtokba vesszük éjszakára:

2008. január 14. (hétfő) – Spanyolország, Barcelona felé vezető autópálya:

12:40:

Oké! Mindjárt Barcelonánál vagyunk. Nagyon jó az idő, olyan 20 fok körüli a hőmérséklet. Ma 1 100 km-t teszünk meg.

Jó hír, hogy mi megyünk legelöl, utánunk a vízözön. Most éppen Konvoly nyomja neki a gázt, ez gáz! VÉGIG SZIRÉNÁZVA MEGYÜNK! (ez még gázabb!)

Híresek lettünk: Épp most filmeztek le a TRAVEL CHANNEL munkatársai!!!

Vagy ezek nem azok voltak? Radar is volt a kocsin…biztos a műholdas közvetítés miatt.

Ölöm ét bódottág!

Éppen várjuk a további információt a fogdából…

2008. január 13. (vasárnap) – A festői ETÁP Hotel, MÁRSZELY, valamikor estefelé
(ájjá má’ le, hogy mikor! A franc se nézi az órát ennyi kilométer után):

Újra meggyőződhettünk róla, hogy a francia konyhaművészet egy olyan szájenszfiksön, amit valami jó fantáziájú író kitalált és elterjesztett.

3 fogásos menünk közül kiemelnénk a legfinomabbat, amit ‘savanyú hagyma’ néven illetnek. Konvoly sztékje rosszabbul nézett ki, mint a DooM-ban láncfűrésszel szétcsapott ellenség hátsó fertálya.

Fürdőszobánkkal alapvetően elégedettek voltunk eltekintve attól, hogy az egészet műanyagból fröccsöntötték.

Mit is tehetnénk hozzá a mai naphoz? Azt írja az újság, hogy Dzsudzsák kezd…

(Ki a bánat az a Dzsudzsák? – Blogger)

2008. január 12. (Szombat) Este valamikor – Velence, Olaszország:

Elsőként értünk a velencei szállodába. Igaz, ebbe a szállodába később sem érkezett egyetlen bamakós versenyző sem. Nagyon jó hangulatban telt az este. Konvoly saját hiányos fodrásztudásának esett áldozatul, ahogy azt a mellékelt kép is mutatja.

2008. január 13. (Vasárnap) Reggeli órák – Akármilyen szálloda:

A szállodából történő távozáskor még hiányos angol nyelvtudásunk mellett is könnyű volt jellemezni a minibár állapotát: EMPTY.

10:00:

A hosszúra nyúlt első este következményeként a második etapot kb. 2 órás késéssel kezdtük meg. De a csapatunk még jobban összerázódott, így könnyűszerrel érhetünk célba ma is.

Töhynek nagyon tetszik Afrika, azt mondja, eddig minden elképzelését felülmúlta. A híres afrikai városban, Velencében, minden igényt kielégítő a szállodai szolgáltatás.

A mai uticél: Marseilles, de híres bresciai Auchant feltétlenül útba fogjuk ejteni, mert betűt kell venni, és kabátot, amit Sólyom elhagyott az éjjel valahol. Ja, és veszünk egy konténer rágógumit ajiba az afrikai gyerekeknek.

Hálásak vagyunk Gyurkának, aki az autónk felkészítését végezte. Kocsink így most a világhírű Medved tipusú gumikon gurul, és nagyon elégedettek vagyunk vele. Kicsit ráz, kicsit hangos, de nem baj, mert a mienk, és már a gránátvető sem okoz benne sérülést.

Nagyon szeretjük Olaszországot. Kellemes tavaszias idő volt egész nap. A tenger sötét kék és gyönyörű! Remek cuccokat találtunk egy benzinkúton a pálya mellett.

Az alábbiakat vásároltuk:

1. SZIRÉNA! (Ez lesz mostantól a legfontosabb kellékünk)
2. Sok-sok LÁNGNYELV MATRICA (hogy feldobjuk kiskedvencünk alultáplált szinvilágát)
3. KARÁCSONYFA IZZÓK (ezt még átgondoljuk, hogy hova)
4. KIS ZÁSZLÓ SOR, NŐKKEL (ez a legtutibb)
5. MUSTANG
6. LABDA (amivel a profi magyar labdarúgás hírnevét szeretnénk öregbíteni)

Nagyon szép lett az autó, így már sokkal felkészültebbnek érezzük magunkat az útra, irány Afrika!

2008. január 12. (Szombat) Reggel 8 óra – Kossuth tér

Kb. 3 fok van, de amúgy tiszta idő. Amíg Töhy interjút ad a Totos által üzemeltetett motorsokk.hu oldal riporterének, addig Konvoly legurít bemelegítésként egy kis vérkeringést serkentő oldatot. Majd fordítva!

A biztonság kedvéért megörökítettük mindkét jeles mozzanatsort.

8:30:

Lassan elindul a karaván, és búslakodó családtagok, fanatikus rajongók, valamint újságírók és operatőrök búcsúztatják a bátor legényeket, akik nekimennek a nagy ismeretlennek. Ah, de jó kedvünk van!

8:45:

A fővárost átszelve rengeteg fényképezőgép, vaku, kamera kerül elő a tömegből. Fanatikus bloggerünk KRESZ szabályokkal dacolva próbál csapatunk gépjármű-közelében maradni.

9:00 Budaörs – M1, Hogyishívják benzinkút:

Egy szintén Bamakoba tartó csuklós busz miatt, már nem sok maradt, amit verdánkba tudunk tankolni. Meglátjuk meddig lesz elég.

9:30 Valahol az autopályán:

Idióta bloggerünk fekete ruhában és siltes sapkában, UV sárga láthatósági mellényben fotózza járgányunkat a leállósávban. Hülye ez a gyerek! De külön öröm, hogy miatta – rajtunk kívül – mindenki visszaveszi a tempót, és besorol. Végre Szabad a pálya!

A magyar szakaszon, a buzdító közönség egyébként a következő útvonalon köszöntheti karavánunkat,
így bennünket is:

Budapest:
V. József Attila utca – Roosevelt tér – Lánchíd – Alagút – Bach csomópont – M1-M7 közös szakasza

Majd végig a 8-as főúton:
Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Körmend – Szentgotthárd

Az első napi cél az olasz Velence.

17:00

Udine…

Éppen várjuk a további információt…

2008. január 16. (szerda) – 19:30:

Gondolatok a kilátástalan szegénységről:

Marokkóban találkoztunk először a kilátástalan szegénységgel. Engem már az itt látottak is sokkolnak, pedig tudom, hogy ennél csak rosszabb lesz a helyzet. A vicces kalandtúra már nem olyan vicces, amikor ilyet lát az ember. Nagyon sajnálom ezeket az embereket. Legszívesebben minden ajándékunkat már nekik odaadnám, de tudom, hogy az itt élők még gazdagnak számítanak a Mauritániában és Maliban élőkhöz képest.

Különösen szívszorító látni azokat a pici gyerekeket, akiknek az egész életét megpecsételte az, hogy itt születtek meg. Néhány száz kilométerrel északabbra bármi lehetne belőlük, míg itt szinte semmi esélyük a jobb életre.

Szóval ez több, mint elgondolkodtató…

Szeretett járgányunk egy ’91-es évjáratú Toyota Land Cruiser típusú személy- és teherhordozó gépjármű. Nagyon szeretjük, óvjuk és féltjük. Sokat költöttünk rája, (vagyis lemostuk, kiporszívóztuk) és reméljük, hogy majd meghálálja. Adományszállításra alkalmassá tettük

• Harcra kész állapotban 2,8 tonnát nyom
• Végsebessége 95km/h
• Gyorsulása a 7-es buszéval vetekszik

Nem egy országúti bombázó, de a sivatagban otthonosan fog mozogni (reméljük).

Extrák:

• Vadi új orosz terepgumikkal ruháztuk fel
• Agancstörő is van elől az orrszarvúak párzási kedve esetére